Nagy jó Úristen, ki vagy a kéklő mennyekben

Assisi Szent Ferenc: Nagy jó Úristen, ki vagy a kéklő mennyekben

Nagy jó Úristen

Nagy jó Úristen

Nagy, jó Úristen, ki vagy a kéklő mennyekben,
Bércen innen, s túl igazak ajka hirdessen,
Testvérünk, a Nap nevedet zengje szárnyalva, nagy fennen!

Áldjon fenn a Hold, halovány arcú húgocskánk,
S ahány csillag gyúl, csupa hunyorgó mécsesláng,
Derű és ború, amiket bölcsen szétosztva küldesz ránk.

Áldjon szende Víz, patyolattiszta testvérkénk,
Délceg Tűz bátyánk, bevilágítva föld mélyét,
Szülőföldnénénk, elibénk tárva garmada bőségét.

Áldjon a szelíd, aki megenged társának,
Balsors üldözvén, s ha a kór gyötri, hálát ad,
Ékes koronát jutalomképpen kész hite méltán kap.

Áldjon a halál, kapukat táró hű nénénk,
Tőle bűnös fél; Úr követői, mért félnénk?
Szívvel-szóval mind, Irgalom Atyja, jó voltod dícsérjék! Ámen.